Tiszta őrület

A 10. Szolnoki Tudományos Filmszemle Plakettjét kapta Kerényi Mihály  Tiszta Őrület c. filmje 2011 szeptember 24-én.

A „Lipót”, ahogy a köznyelv nevezte, nem egy volt a világ csaknem minden országában megtalálható pszichiátriai intézetek sorában. Alapítása óta minden gazdasági és politikai rendszerben, minden társadalmi struktúrában élen járt a kutatásban, a legújabb kezelési módszerek alkalmazásában, élen járt az orvostudomány fejlődésében. A legkülönbözőbb szakterületek részlegei egymásra épültek az intézeten belül, s e szakterületek orvosai és kutatói óriási, szorosan együttműködő csapattá forrtak össze. Ahogy a filmben elhangzik: kultikus hely volt, a modern magyar szellemi élet egyik központja, a szellemtudományok szentélye. A külföldi szaksajtó folyamatosan hivatkozott a Lipót orvosainak kutatási eredményeire, s az intézet az évtizedek során nemzetközi konferenciák állandó hivatkozási alapjává vált.

The document has moved here.

2007-ben a Lipótot 160 évi működés után bezárták.

Dokumentumfilm-rendezők sokasága rajtolt rá a témára, s egyetlen év alatt több kiváló film készült a Lipótról, mind-mind akkut problémaként kezelve a helyzetet. Mi lesz most a betegekkel, mi lesz az orvosokkal, mi minden szűnik most meg, mi minden válik most füstté?

De mi vezetett idáig? Milyen folyamat zajlott le az elmúlt évek során, ami egy ilyen, a józan ész számára elképzelhetetlen gondolatnak zöld utat biztosított?

Hajmeresztő ötletek akármelyik politikus agyában fölmerülhetnek. Ezek azonban általában izolált gondolatok maradnak, saját politikustársai is elvetik. Abból indultunk ki, hogy ha egy ilyen agyrém megvalósítható volt, akkor azt egy megállíthatatlan folyamat elkerülhetetlen epizódjaként kell értelmezni. De hol és mikor indult ez a folyamat? Kézenfekvő volt a rendszerváltásig, a drasztikus privatizáció kezdetéig visszamenni. Hamar kiderült azonban: a rendszerváltás, az általa elindított gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok, változások sem értelmezhetőek anélkül, hogy tudatosítanánk mindazt, ami állandóan ott van bennünk. Ami egyesekben nyilvánvaló jelekben mutatkozik, másokban elfojtva lapul (ám ha változnak a körülmények: előtérbe kerül). Hogyan működik a tömegpszichózis, hogyan törekszünk a bizonytalanságérzet redukciójára, hogyan menekülünk a mindennapok okozta rettegés elől – s mindezek hatásaként hogyan változunk, hogyan tudjuk elnyomni emberi érzéseinket? Szociológusok, történészek, pszichológusok, pszichiáterek segítségével tárjuk föl a huszadik század történelmét, melyet szimbolikusan a Lipót, mint intézmény foglal keretbe, megnyitásától bezárásáig. Nem történelmi eseményeket sorolunk – úgyis tudjuk mindannyian, mi történt a században. A film az emberi lélek működését magyarázza: ami lehetővé, sőt, elkerülhetetlenné tette e történelmi folyamatokat.

Két fiatal kutat dédapjuk élete után, feljegyzései, naplói, fennmaradt tárgyai alapján. Olyasvalaki, akit ártatlanul sodort magával a történelem, mégis, mind minden egyes ember, részese volt az események alakulásának. Idősebb korában skizofréniát diagnosztizáltak nála: a Lipóton végezte. A történelem tette ezt vele? A társadalom?

A dédapa nem élte meg a rendszerváltást. A film (a benne is lakozó örök emberi tulajdonságokra építve) elsősorban mégis a rendszerváltás, valamint következményeinek elemzését adja – a Lipót ürügyén.

302 Found

Found


Apache/2.2.16 (Debian) Server at wplinksonline.com Port 80