Kerényi filmet készített a Lipót utóéletéről

2011-09-24
A 10. Szolnoki Tudományos Filmszemle Plakettjét kapta Kerényi Mihály Tiszta Őrület c. filmje 2011 szeptember 24-én.

2011-02-24 Elvonatkoztatva az aktuális politikai érdektől, egyetemesebb összefüggésekben kutatja Kerényi Mihály napokban bemutatott dokumentumfilmje az Országos Pszichiátriai Intézet bezárásának okát.

Mondhatni, a Lipót megszüntetése ürügy arra, hogy mozija a rendszerváltásról és az emberi motivációkról beszéljen. Akár egy oknyomozó filmet is várhatnánk az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb ingatlanügyének hátteréről, arról, miféle érdek vezetett oda, hogy egy tollvonással áthúzták a hazai pszichiátria módszertani, oktató, tudományos és kutató központjának több évtizedes működését. Kerényi Mihály filmrendező azonban más szemszögből közelít, s noha az alkotó eredeti terve az volt, hogy az intézet egykori betegeit keresi fel, végül a következmények társadalompszichológiai, történelmi magyarázatát adja.

The document has moved here.

„Amikor a forgatásnak nekiláttunk, evidens volt számomra, hogy tele lesz a média a Lipótmező bezárásával, és a riporterek egy része a kezeltek nyomába szegődik majd. Arról kezdtem gondolkodni, hogy ha bármelyik politikus előáll az OPNI bezárásnak hajmeresztő ötletével, hogyan talál hozzá szövetségeseket. Úgy láttam, lehetetlen, hogy ilyesmit támogassanak, de hogy ez mégis megtörténhetett, az nem valami izolált jelenség, hanem egy folyamat következménye, amely elgondolásom szerint a rendszerváltásban gyökeredzik” – vélekedett a rendező.

A háromrészes, kilencvenperces munka bevezetőjében a húsz évvel ezelőtti hazai politikai fordulat társadalomra és azon belül az egyénre gyakorolt hatásait boncolgatja, miközben a rendszerváltás utáni rablóprivatizáció egyik legelképesztőbb megnyilvánulását a változás gyorsaságában és a kiszolgáltatottságban véli felfedezni. A film kezdetének kulcsmondata – „az embereket mesterségesen félelemben tartja a pénz által terrorizált világ” – Csapó Gyula zeneszerző szájából hangzik el, s ez alighanem determinálja az intézet sorsát.

A film további megszólalói – például Bokor Gyula szociológus, Riemer Zoltán pszichiá­ter, Nagy Zoltán, az OPNI utolsó igazgatója – különböző szemszögből ugyan, de ezt a felvetést látszanak alátámasztani. A rendező azonban nem elégszik meg a rendszerváltás következményeinek elemzésével, megszólalói szerint a hatalom által elnyomott ember a történelem során mindig hasonlóképp viselkedik. Kerényi mozija éppen azért bátor vállalkozás, mert nem bűnbakokat keres, hanem az örök érvényű motivációkat firtatja, egyúttal magunkkal szembesít.

A munka utolsó harmadára marad a sárga ház helyzete, ennek az epizódnak legértékesebb eleme az ürességtől kongó épületben idegesen ajtókat záró ápolónő újra és újra visszatérő jelenetsora. Kerényi úgy látja, hogy a Lipót bezárása tulajdonképp apropó arra, hogy a rendszerváltásról és az emberi gondolkodásról beszéljünk, s munkája éppen attól zseniális, hogy egy mai népszerű dokumentumfilmes témától, az adott problémától elrugaszkodva számtalan kérdést vet fel. Szilléry Éva, Magyar Hírlap

302 Found

Found


Apache/2.2.16 (Debian) Server at wplinksonline.com Port 80