Átélt történelem

’56 október  – szemtanúk emlékei...

Fejtő Ferenc, Király Béla, Mécs Imre – portré

A forradalom szép, a forradalom reménnyel, nevetéssel teli pillanatok sorozata.
A forradalom, az ifjúság szabadságvágyának ünnepi aktusa, ahol hit van, sok-sok remény és persze szeretet is, mely eggyé kovácsolja az embereket egy adott pillanatban egy közös célért.

A forradalom a lelkek ünnepe, ahol a hétköznapok sok pici reménysugara egy ragyogó fénykévévé válva mutatja a jövőt, a lehetőségét annak, hogy jobb legyen az élet.
Nem lehet állandó bűnbakképzésekkel, gyűlöletszítással retusálni a történelmet, depressziót generálni múltban és jövőben, hogy a jelenünk is keserű legyen.

Nem lehet történelmi frusztrációinkkal mindent keserűvé, deprimálóvá tenni. Így elveszítjük annak az esélyét, hogy gyermekeink magukénak érezhessék a múltat.

Hamis pátosz helyett - ahol erre mód van - mutassuk fel az örömöt, az emberit múltunkban.

Én például emlékszem, hogy imádtuk az óvóhelyet, mert rengeteg gyerek volt és játszottunk, „buliztunk” és a viceházmester néni kék zománc bögréből kente nekünk a házilag átsütött zsíros kenyeret. Ma is érzem az ízét a számban, mint ahogyan emlékszem a felnőttek sutyorgására, reménytől sugárzó tekintetére, és persze sok másra is amit jobb lenne már elfelejteni…

Portré-sorozatunkban néhány hiteles személyiség életútjának érzékeltetésével mutatjuk meg azt az utat, mely elvezette őket ahhoz, hogy a magyar forradalomban személyes bátorságukkal, szellemi, és morális helytállásukkal vegyenek részt.

Ezek az emberek: Fejtő Ferenc, Király Béla, Mécs Imre (Charles Gati) életük és munkásságuk felidézésével beszélnek arról, mit jelentett számukra az 56-os magyar szabadságharc, és miként él ez tovább emlékezetükben, munkásságukban.

Ezek a portrék - reményeink szerint - a személyesség, a megélt élmény hitelességével képesek megmutatni a mai fiataloknak is a nemzeti történelmünk egy kivételes és emelkedett pillanatát. A személyes történelmi emlékek és gondolatok kiszabadíthatják a közhelyek fogságából a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét és átélhető élménnyé tehetik azt a mai nézők számára is.

Surányi András